A bankokon jobban hízott az állam, mint a részvényesek

A magyar bankrendszer az elmúlt 12 évben, 2010-2021 között 1873 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhetett el, ám ennek több, mint fele osztalékbevétel volt, amelynek nincs túl sok köze a bankok teljesítményéhez – mondta Bencsik László, a legnagyobb (csak az idei első negyedévben 106 milliárdos) osztalékbevétellel büszkélkedő OTP Bank vezérigazgató-helyettese. 

A szektor fent már jelzett, 856 milliárd forintos nyereségével szemben a magyar bankok ezen 12 év alatt több, mint 1000 milliárd forint bankadót és 1800 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek a költségvetésbe, valamint 350 milliárd forintot meghaladó betétvédelmi-, szanálási díjat, valamint felügyeleti díjat fizetett.  A Sberbank kártalanítás miatti rendkívüli OBA-befizetés 28 milliárd forintot fog kitenni az OTP-nél, amit a bank a II. negyedévre számol majd el. Azaz a büdzsé többet kapott, mint a részvényesek. A szektor megtérülési számai ennek fényében nem túl jelentősek alig több, mint évtizedes távlatban – mondta a szakember jól érthetően a kormányzati körök felől már belengetett bankadó emelési szándékokra reagálva. 

Tényleg habzsi-dőzsit jelent a kamatkülönbözet?

A szakember arra a véleményre is reagált, miszerint a bankok hihetetlen komoly nyereséget tesznek zsebre az emelkedő jegybanki kamatoknak köszönhetően amiatt, hogy kis pénzeket fizetnek a betétekre, miközben a pénzeiket egyre magasabb kamat mellett parkoltatják a jegybankban.

Bencsik szerint az OTP nettó kamatmarzsa a tavaly decemberi 3,62 százalékról 3,43 százalékra csökkent. Ennek legjelentősebb része, 13 bázispontot a magyar bankhoz köthető. Éves szinten a magyar bank nettó kamatmarzsa 26 bázisponttal, a nettó kamateredmény 4 milliárd forinttal csökkent. A 3000 milliárdnyi magyar lakossági hitelportfólió 80 százaléka fix kamatozású, a maradék 20 százalék változó kamatozású, utóbbit ugyanakkor most a kamatstop a fix hitelesekhez hasonlóan védi. 

A bank (és vélhetően a szektor többi tagjai is) a forrásainak jelentős részét a magyar gazdaság finanszírozását segítendő állampapírban helyezte el. Az OTP-nél 3600 milliárd forint állampapír van, amelyek zömének kamata szintén fix. Ezek döntő része 2,9 százalékos kamat mellett kamatozik – azaz ez az állomány biztos nem jelenik meg az egyhetes betétben, aminek 6 százalék feletti kamata van most.

A bank az áprilisban kihelyezett hiteleinek jelentős része – az 5 éves kölcsönök szinte kivétel nélkül –  alacsonyabb kamaton kerültek kihelyezésre, mint a hozzájuk köthető pénzpiaci vagy állampapír referenciahozamok – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Veszteséges háborús negyedév

Ami az OTP eredményeit illeti, a tavalyi 93,3 milliárd forintos nyereség után 33,4 milliárd forintos nettó veszteséget jelentett csoportszinten az I. negyedév után az OTP Bank. A mínuszt döntő részben a bank magyar és bolgár leányvállalatának birtokában lévő orosz állampapírok 34,5 milliárd forintos éretékvesztésének elszámolása, valamint az orosz bankkal kapcsolatos 56,3 milliárd forintos goodwill leírás okozta. Az orosz állampapírok egyelőre csak Oroszországban forgalomképesek, más országokban ugyanakkor rendkívül kérdéses, hogy ezen kötvények valamilyen mértékben forgalomképesek-e. A bank a 100 milliárdos értéket ezért 40 milliárdra értékelte át. A papírok 2025-26-ban járnak le.

A goodwill leírás oka, hogy az orosz bankot az OTP az aktuális könyvérték feletti áron vette meg, most ezen többletérték levonása történik meg, hiszen a jelenlegi helyzetben a bank értéke biztosan nincs a könyvérték felett. A goodwill leírásnak nincs hatása a szavatoló tőkére, hiszen ott már korábban le kellett írni ezt a tételt – emlékeztetett Bencsik László vezérigazgató-helyettes. A mostani intézkedéseknek köszönhetően – ha mind az orosz, mind az ukrán leánybankot teljesen le kellene írni –, az a bank szavatoló tőkéjénél csak 30-40 bázispontos csökkenést okozna, miközben az év végi adatok alapján ezt még 140-150 bázispontos leírási szintre tették. Tehát masszívan igyekszik a bank fedezni a veszteségeit. 

Az OTP bankcsoport korrigált adózás utáni eredménye 28 százalékos visszaesést mutat ugyan, de így is 88,6 milliárd forintos nyereséget hozott össze. Ha az orosz és az ukrán leánybank veszteségét nem számítanák bele – előbbi 27, utóbbi 35 milliárd forintos veszteséget jelentett –, összességében nyereséges lett volna a bank, még annak ellenére is, hogy az orosz és az ukrán leánybank mellett Romániában és Montenegróban is veszteséges volt az OTP.  A bankcsoport a háborús konfliktusban lévő két bank nélkül 150 milliárd forintos korrigált adózás utáni eredményt tudott volna felmutatni, az egyszeri tételekkel együtt 28 milliárd forintos profit állna szemben a 2021. évi 380 milliárd forinttal.

A bank csak ebben a negyedévben 73 milliárd forint kockázati költséget számolt el – ez lényegében megegyezik a tavalyi egész évben megképzett tartalékok szintjével. 

A magyar bank 94 milliárd forintos nettó korrigált nyereséget könyvelhetett el, ami 68 százalékos emelkedést jelentett. Magyarország mellett masszív nyereséget hozott (21,1 milliárdot) a bolgár DSK, a horvát és a szerb leánybank (11,1 és 10,9 milliárdot). Ugyanakkor – a fent már említett számítást az OTP mostani eredményére vetítve – a leánybankok által fizetett osztalék mértéke 106 milliárd forintot tett ki, ami nélkül az OTP magyar bankjának adózás utáni eredménye 78,4 milliárd forintos veszteséget mutatna. 

Már nem várnak itthon hitelbővülést

A bankcsoport hiteleinek állománya 3 százalékos növekedést mutatott az első negyedévben – itt Ukrajna még pozitív állományváltozással tudott hozzájárulni. Magyarországon ugyanakkor – noha a korábbi években ez hozta a dinamika zömét – a hitelállomány stagnált. Bencsik László szerint az év eleji kifizetések (szja-visszatérítés) komoly mértékben apasztotta a fogyasztási hitelállományt. (Ebből a folyószámlahitelek esetében a számlára érkezett pénz miatt az állománycsökkenés automatikus.) A jelzáloghitel állomány 1 százalékos növekedést mutatott éves szinten, ám az év további részében az OTP szerint nem igazán várható bővülés ezen a piacon. A többi országban a növekedés jelentősebb volt, így a bank csoportszinten tartja a 10 százalékos állománynövekedési prognózisát. 

A hitel- mellett a betétoldalon is nagyot dobtak az év eleji kifizetések itthon, a lakossági állomány 7 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor még erre is rátett a vállalati hitelállomány éves szinten 9 százalékos növekedése. Itt azonban az OTP vezérigazgató-helyettese fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a vállalati betétekért komoly verseny van a piacon, s ezért a bankok itt már számottevően komolyabb pénzeket fizetnek. 

Leave a Reply